|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 21 találat | lapozás: 1-21 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Keizer Róbert 2009. június 5.Az Európai Unió 27 tagországában megkezdődött az Európai Parlament új képviselőtestületének megválasztása a hollandiai és a nagy-britanniai szavazóhelyiségek megnyitásával. A választásokat június 4. és 7. között tartják. Tőkés László, a Magyar Összefogás Listájának vezetője június 4-én Kolozsváron tartotta kampányzáró sajtótájékoztatóját, amelyen felhívást intézett a romániai magyarokhoz, hogy vegyenek részt a választásokon. A Magyar Összefogás Listájának három jelöltje, Tőkés László, Szilágyi Zsolt és Toró T. Tibor a kampány során mintegy tíz erdélyi megyébe jutottak el és hatvan településen vettek részt különböző kampányrendezvényeken. Szinte mindenütt jelen voltak a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselői is. Tőkés László Márton Áron példaértékű cselekedetét elevenítette fel, amikor az erdélyi püspök és elvbarátai 1946-ban memorandumban tárták Észak-Erdély ügyét a második világháborút lezáró párizsi békekonferencia elé. „Akárcsak Márton Áron, nekünk is Európa elé kell vinnünk az erdélyi magyarság ügyét” – szögezte le a püspök. Tőkés László elítélte a román és szlovák magyarellenes nacionalista megnyilvánulásokat. Az MPP több képviselője felhívást adott ki: „Félretéve pártpolitikai szempontjainkat, és bízva a magyar összefogás jövőbeli kiteljesedésében, úgy gondoljuk: most itt az ideje annak, hogy vasárnap, június 7-én mi is elmenjünk szavazni. Szabad akaratunkból, senki által nem kényszerítve, egyedül a nemzet érdekét tartva szem előtt. Amikor Sólyom László köztársasági elnököt szinte kitiltják Romániából nemzeti ünnepünkön, amikor Szlovákiából ki akarják tiltani Orbán Viktort, a Fidesz-MPP elnökét, amikor Ukrajnában nyelvtörvénnyel lehetetlenítik el kárpátaljai testvéreink oktatását, amikor Délvidéken Vajdaság autonómiájának lényegét lúgozzák ki a szerb nacionalisták, amikor Romániában pártállami időket idéző módon távolítják el a magyar szakembereket csak azért, mert magyarok, akkor nem ülhetünk tétlenül. Szlovák nacionalisták szerint nincs is olyan, hogy ‘Kárpát-medence’. Román eszmetársaik Székelyföld létét tagadják. Mutassuk meg, hogy igenis létezik Székelyföld, igenis élnek magyarok Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. Ez a mi felelősségünk is. Nem négy pártpolitikust küldünk Európába, az Európai Parlamentbe, hanem négy magyart. Egy a nemzet!” Aláírók: Borbély Zsolt Attila, az MPP alapító tagja, Csép Sándor, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, Gergely Balázs, az MPP alapító tagja, Keizer Róbert, az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Lemák Rudolf, az MPP máramarosi szervezetének elnöke, Lengyel György, az MPP Bihar megyei szervezetének elnöke, Murvai Miklós, az MPP Arad megyei szervezetének alelnöke, Nagy István, az MPP pécskai szervezetének elnöke, Nagy Pál, az MPSZ alapító tagja, országos ügyvezető elnök, Orbán Mihály, az MPP országos szervezetének alapító alelnöke, Sándor Krisztina, az MPP Kolozs megyei szervezetének alelnöke, Simon Csaba, az MPP Kolozs megyei szervezetének ügyvezető elnöke, Tőkés András, az MPP Maros megyei szervezetének elnöke. /P. A. M. : Tőkés: a választások eredményétől függ az összefogás jövője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2009. június 5.A Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete megtartotta tisztújító közgyűlését. Az ülésen jelen volt Simon Csaba informatikus, a Kolozs megyei szervezet ügyvezető elnöke, a Magyar Polgári Párt országos alelnöke, valamint Bakó Ernő mérnök, a Kolozs megyei szervezet titkára. A városi szervezet új elnöke Keizer Róbert mérnök-vállalkozó lett, alelnök dr. Szász Csaba a Kolozsvári Műszaki Egyetem tanára, valamint elnökségi tagok Székely János gépészmérnök, Felméri Cecília egészségügyi asszisztens, Horváth Zoltán fizikus, Orbán Gyula nyugdíjas, és ifj. Székely János építészmérnök. Gergely Balázs, az MPP-kongresszust követően lemondott elnöki tisztségéről a gyűlésen történtek miatt. /Tisztújítás az MPP kolozsvári szervezetében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./2009. augusztus 11.Polgárosodni, mindenki érdekében. Ez volt a vezérfonala annak a fórumnak, amelyet a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezete rendezett a közelmúltban azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a vállalkozói kedv felcsigázásához. Bitai László a Transilvania Bank hitelnyújtási módozatait ismertette. Keizer Róbert, az MMP Kolozs megyei szervezetének elnöke azt fejtette ki, hogy a polgárosodás nem jár diszkriminációval. /Vállalkozni akarni és tudni kell. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2009. augusztus 11.Keizer Róbert, az Euromet Advertising reklámcég fiatal alapítója és vezetője nem fogadja el azt, hogy az erdélyi magyarság letargiába burkolózva adja meg magát a lemorzsolódásnak. Önkéntes vállalkozóként akciót indított néhány lelkes kolozsvári társával középiskolásoknak a következő címmel: Tanítsuk meg gyermekeinket pénzzel bánni! A cél ösztönözni a fiatalokat, hogy később egyetemen gyarapítsák ismereteiket. /Ö. I. B. : Civil jövőépítés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2009. december 2.A Magyar Polgári Párt /MPP/ kolozsvári szervezetének egyik szakosztálya az agroturizmusra szakosodott. Keizer Róbert elnök elmondta, hogy a szakosztályt egy japán származású hölgy vezeti, aki a nyáron húsztagú japán turistacsoportot hozott el Mákófalvára. Hamarosan beindul az Erdélyi Magyar Vállalkozók Kerekasztalának honlapja (www.emvk.ro). /Erdélyi Magyar Vállalkozók Kerekasztala. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./2011. május 26.Szatmáron és Váradon összefoghatnak, Kolozsváron kizárt a magyar együttmûködés�?sszefoghat a jövõ nyáron rendezendõ helyhatósági választásokon az RMDSZ, az MPP és az EMNP Nagyváradon és Szatmárnémetiben. Mint mondják, így lehet esélyük a polgármesteri tisztség megszerzésére. Kolozsváron eközben magyar-magyar verseny körvonalazódik. Minden megyének más-más sajátosságai vannak, így az, hogy Marosvásárhelyen nem jött létre az elképzelt háromoldalú együttmûködés, nem föltétlenül jelenti, hogy máshol, például Biharban sincs rá esély - fejtette ki Biró Rozália, az RMDSZ nagyváradi szervezetének elnöke, amikor arról faggattuk, lehet-e számítani az immár három pártból álló romániai magyar politikum összefogására a helyhatósági választásokon. �?n a nyitottság híve vagyok - jelentette ki Nagyvárad alpolgármestere, aki maga is többször versenybe szállt az elöljárói székért. Hangsúlyozta: az RMDSZ nemcsak a saját tagjait képviseli, hanem az egész magyar közösséget, így a párbeszédre szükség lehet. Az önkormányzati választások elsõ fordulójában az RMDSZ szép eredményeket szokott elérni, ám ha a választási törvény módosul, a teljes kampánystratégiát át kell gondolni, ugyanis az eddigitõl eltérõ helyzet áll majd elõ - fejtegette, arra utalva, hogy jövõre várhatóan egyfordulós lesz a voksolás, s a legtöbb szavazatot begyûjtõ jelölt lesz a polgármester. Biró Rozália ugyanakkor emlékeztetett: 2000 óta a román pártok általában a második fordulóban szoktak összefogni, de ha egyfordulóssá válik a választás, fordulhat a kocka. Korainak tartja a közös jelölt állításának kérdését eközben Zatykó Gyula, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partiumi régióelnöke, aki az alakulóban lévõ Erdélyi Magyar Néppárt ügyeivel foglalkozik a térségben. Már többször elmondtuk: nem rajtunk múlik, hogy barátok leszünk-e az RMDSZ-szel - jelentette ki. Emlékeztetett: korábbi ajánlatuk - jelesül hogy közös elõválasztás után állítsanak jelöltet a szövetséggel - még áll, egyébrõl korai beszélni. Zatykó szerint Marosvásárhelyen azért más a helyzet, mert ott akár polgármestert is adhat a városnak a magyar közösség. A magyarok által mindössze 27 százalékban lakott Váradon azonban szerinte ez nem valószínû. Lengyel György, a Magyar Polgári Párt Bihar megyei elnöke szerint is túlságosan korai a kérdés felvetése. Leszögezte: megvárják, amíg az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzésre kerül, megalakítja helyi szervezeteit, mert elsõsorban ettõl függ, hogyan néz majd ki egy esetleges együttmûködés az önkormányzati választásokon. Együttmûködés körvonalazódik Szatmáron Nem árt leülni tárgyalni, hiszen veszélyeztetve lenne a polgármesteri szék, ha több magyar jelölt szállna ringbe - vallják egybehangzóan a három alakulat szatmárnémeti vezetõi is. Konkrét lépések ez irányba azonban még nem történtek. Csehi Árpád Szatmár megyei RMDSZ-elnök állítása szerint nem zárkózik el a konzultációtól, azonban úgy véli, a kérdést fordítva kell föltenni. Vagyis nem egyeztetések révén kell közösen jelölni valakit, hanem elõbb azt kell megvizsgálni, hogy ki az, aki esélyes lehet a gyõzelemre. Csehi kifejtette: Ilyés Gyula az egyetlen, aki 100 ezer lakosnál több fõt számláló romániai városban magyarként polgármester tudott lenni, ráadásul már a második mandátumát tölti, utalva rá, hogy ismét õ lehet a szövetség polgármesterjelöltje. Ilyés Gyula lapunk kérdésére, hogy vállalna-e még egy mandátumot, elmondta: az õ esetleges indulása még nyitott kérdés. Azt viszont megjegyezte, egyáltalán nem örül annak, hogy újabb magyar pártok jelennek meg a láthatáron, különösen a Tõkés Lászlóhoz köthetõ Erdélyi Magyar Néppártot nem nézi jó szemmel. Ha az ördög ide is bedugja a farkát, akkor olyan sorsra juthatunk, mint Marosvásárhely, ahol az utóbbi két alkalommal kicsúszott a magyarok kezébõl a polgármesterség. Vagy Székelyudvarhely, az ország egyetlen olyan megyei jogú városa, ahol minden képviselõ magyar, azonban a viszálykodás miatt évek óta nem mûködik a tanács - fogalmazott Ilyés. Hegedûs Pál, az MPP Szatmár megyei szervezetének elnöke a Krónika érdeklõdésére elmondta, túl korainak tartaná még a tárgyalások megkezdését, hisz a választásokig több mint egy év van még hátra. Kérdésünkre elmondta, nem tartja kizártnak, hogy az MPP más párt jelöltjét támogassa, hisz három évvel ezelõtt is az RMDSZ-es induló mögé sorakoztak föl a szatmárnémeti polgármester-választáskor és a megyei elnökre történõ voksolásnál egyaránt. Veres-Kupán Enikõ, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Szatmár megyei elnöke elmondta: még nem született döntés arról, hogy kit indít vagy kit támogat a bejegyzésre váró EMNP. A másik két magyar szervezettel való egyeztetéseket szükségesnek tartja, mivel nem kizárt, ez elengedhetetlenül fontos lesz ahhoz, hogy a polgármesteri vagy a megyei elnöki székbe ismét magyar nemzetiségû személy kerüljön. Nincs összefogás Kolozsváron Kolozsváron immár biztos, hogy nem lesz hárompárti összefogás a jövõ nyáron esedékes helyhatósági választásokon. Véleményem szerint a kolozsvári RMDSZ-nek mindenképp önálló polgármesterjelöltet kell indítania - szögezte le a Krónika érdeklõdésére Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Korai azonban még szerinte errõl beszélni, hiszen még egy év áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, versenybe szállnak-e a polgármesteri tisztségért folytatott küzdelemben, s ha igen, kit indítsanak. Máté ugyanakkor a magyarság elleni bûnnek tartaná, ha magyar-magyar verseny lesz a helyhatósági választásokon. Márpedig biztosnak tûnik, hogy lesz verseny, hiszen az MPP kincses városi szervezete kedden este eldöntötte, önálló polgármesterjelöltet indít. Keizer Róbert, az MPP városi szervezetének elnöke a Krónika kérdésére nem fedte fel az elöljáróaspiráns nevét, mindössze annyit mondott, hogy gazdasági szakemberrõl van szó, akinek nevét hamarosan sajtótájékoztató keretében hozzák nyilvánosságra. A politikus ugyanakkor elmondta, azért döntöttek az önálló polgármesterjelölt állítása mellett, mivel a kolozsvári magyarság számaránya ezt lehetõvé teszi, a kincses városban ugyanis nem kell ugyanazokkal a kockázatokkal számolni, mint Marosvásárhelyen vagy Szatmárnémetiben. A nem egészen húszszázalékos kolozsvári magyarság nem tud saját polgármestert választani. Ahhoz azonban elegen vagyunk, hogy akár több pártot is bejuttassunk a helyi képviselõ-testületbe - fogalmazott Keizer Róbert, aki arra számít, hogy a verseny mozgósítani fogja a magyar szavazókat, és így több magyar tanácsost küldenek a városi közgyûlésbe. A helyhatósági választás igazi tétje a magyar szavazatok maximalizálása mellett az, hogy a következõ négy évben hiteles és elkötelezett személyek képviseljenek bennünket a városi tanácsban. Jelen pillanatban bajban vagyunk, Erdély fõvárosában nemcsak számbelileg, hanem minõségben is erõsebb képviseletre van szükség - fogalmazta meg lapunk érdeklõdésére Gergely Balázs, a bejegyzésre váró Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ideiglenes elnökségének a közép-erdélyi régiót képviselõ tagja. Szerinte ezt a két szempontot szem elõtt tartva kell majd meghozni a megfelelõ döntéseket. Meggyõzõdésem, hogy a tiszta lapokkal induló EMNP és az EMNT képviselõi ezekhez a szempontokhoz felelõsen fognak viszonyulni. Azon dolgozunk, hogy alázattal, konkrét tevékenységgel és eredményekkel bizonyítsuk: alkalmasak vagyunk a közösségszervezésre, netán annak képviseletére - fejtette ki a politikus. Kérdésünkre, hogy a cél elérése érdekében együttmûködnének-e az RMDSZ-szel, elmondta, õk megpróbáltak jó példát mutatni azáltal, hogy a Kolozsvári Magyar Napok életrehívásakor a rendezvény társszervezését felajánlották a Kolozs megyei RMDSZ-nek. Bízunk benne, hogy igaz a mondás, miszerint amilyen az adjonisten, olyan lesz a fogadjisten. Egy biztos, az együttmûködés nem rajtunk fog múlni - szögezte le Gergely Balázs Babos Krisztina, Bálint Eszter, Kiss Elõd-Gergely, Nagy Orsolya Krónika (Kolozsvár) 2011. szeptember 17.Pro és kontra vélemények az új magyar párt megalakulásárólKülönféleképpen vélekednek az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) vezető politikusai az új magyar párt megjelenéséről. Mint ismeretes, a bukaresti törvényszék első fokon elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) bejegyzését, a táblabíróság azonban csütörtökön másodfokon jogerős döntéssel jóváhagyta a politikai alakulat bejegyzését. Az EMNP bejegyzése az RMDSZ hátrányára befolyásolja majd a jövő évben tartandó helyhatósági és parlamenti választások eredményét – nyilatkozta Eckstein-Kovács Péter volt államfői tanácsos az Agerpres hírügynökségnek. –A szövetség tagjaként úgy vélem, hogy ilyen esetekben nem vitatható az igazságszolgáltató szervek döntése: amennyiben úgy ítélték meg, hogy a bejegyzésre javasolt politikai alakulat megfelel a törvényes előírásoknak, úgy el kell fogadnunk azt – tette hozzá a politikus. Mint kiemelte, a politikai palettán megjelent új szereplő nem szolgálja az RMDSZ és a magyar közösség javát, de a demokrácia részét képezi. Máté András Levente, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, a szövetség képviselőházi frakciójának vezetője lapunknak elmondta: nem lát semmi furcsaságot az új párt bejegyzésében. Mindamellett kiemelte Tőkés László Ideje van a szólásnak című könyvében, 1991-ben megjelent írást, amelynek kapcsán Máté elmondta: egyetért az Európai Parlament alelnöke által megfogalmazott szemponttal, miszerint egy kisebbség nem engedheti meg magának a fényűzést, hogy független részekre, több pártra szakadjon. – Az Erdélyi Magyar Néppártot az MPP-hez hasonlónak tekintem. Kérdés, hogy mindazok, akik annak idején az RMDSZ, majd az MPP keretében nem tudtak érvényesülni, most az EMNP tagjaiként közös listákon mandátumot szerezhetnek? – vetette fel Máté András. Mint kifejtette, az RMDSZ közvélemény-kutatásai értelmében a soron következő választásokon a magyarság több mint 70 százaléka az RMDSZ-re szavazna. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezetének vezetői nem aggódnak az új párt megjelenésének következményei miatt. – Az RMDSZ a választóközönségének felmutatható tettekre és megvalósításokra alapoz, és bízik az eredményeit értékelő polgárok bölcsességében – nyilatkozta az Agerpres-nek Tamás Sándor, a megyei szervezet elnöke. Mint kiemelte, a közösséget érintő fontos kérdésekben egyet kell értenie az érdekképviseleti szervezeteknek, hiszen a 2009-es választások alkalmával is bebizonyosodott, hogy együttműködve jobb eredményeket lehet elérni. Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke üdvözölte az EMNP bejegyzésének tényét. Reményét fejezte ki, hogy az új politikai alakulat az MPP-vel együttműködve alternatívát jelenthet majd az RMDSZ-re. Szász Jenő örvendetesnek minősítette a romániai magyar társadalom demokratikus fejlődésének folyamatát, és említést tett arról, hogy az MPP szeptember 3-i kongresszusán olyan döntést fogadtak el, amelynek értelmében a magyar közösségen belüli rendszerváltás folyamatának érvényesítésére törekednek. A politikus úgy vélte, az RMDSZ baloldali politikájával szembeni alternatívát képező jobboldali szerveződés nagymértékben Tőkés Lászlótól függően valósulhat meg. Az MPP kolozsvári szervezetének elnöke, Keizer Róbert lapunknak elmondta: üdvözlik az EMNP hivatalos bejegyzését, ami Tőkés László álmának huszonegy év utáni beteljesülését jelenti. Az új párttal való leendő kapcsolatukról szólva megjegyezte, hogy előbb le kell tisztulnia a képnek: az EMNP-n múlik, hogy a bal vagy a jobb oldal mellé áll. Keizer reméli, nem viselkednek majd úgy, mint Magyarországon az MDF tette, hanem igazi európai néppárt szerepét fogják betölteni. Szabadság (Kolozsvár) 2012. október 30.Kidőlt a fenyőfa: nem indul a parlamenti választásokon az MPPNem állít jelölteket a decemberi parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be hétfőn a szervezet elnöke. Nem indul a december 9-i parlamenti választásokon a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be tegnap a szervezet elnöksége. Viszont ha lesznek olyan független jelöltek, akiknek támogatását a párt is érdemesnek tartja, a vezetőség nem zárkózik el ettől. Azokban a választókerületekben, ahol nem indul MPP által támogatott független jelölt, a választók bölcsességére bízzák, hogy a magyar jelöltek közül kit támogassanak. A párt egyébként bejegyzése óta a második parlamenti választást hagyja ki. Amint arról a Krónika is beszámolt, a párt elnöksége 2008 szeptemberében úgy döntött, nem indul a november 30-i parlamenti választásokon, azonban öt független jelöltet támogat Hargita, Kovászna és Maros megyében. Annak ellenére, hogy a párttörvény lehetővé teszi az egymás után két választást kihagyó politikai szervezetek felszámolását, Biró Zsolt, a polgáriak két héttel ezelőtt megválasztott elnöke nem tart az általa vezetett politikai szervezetet sújtó intézkedés lehetséges következményeitől. Biró úgy tudja, Romániában több mint harminc kisebb párt van ebben a helyzetben, és eddig még egyik ellen sem indult felszámolási akció. „Miért pont a polgári párt lenne az első, amelynek a felszámolását kérnék? Ha mégis megteszik és sikerül is, mi is vagyunk annyira erősek, hogy újból összegyűjtsük a 25 ezer aláírást, és ismét bejegyeztessük magunkat” – fejtette ki a Krónikának Biró Zsolt. Felvetésünkre, hogy döntésük összefüggésben áll-e a hétvégi RMDSZ–MPP-egyeztetéssel, Szász Jenő utódja nemmel válaszolt. „A néppártosok híresztelik azt, hogy az RMDSZ vezetői győztek meg, hogy ne induljunk. Ez nem igaz; mi annak tudatában mondtunk le a választásokon való részvételről, hogy ne veszélyeztessük a magyar képviseletet. Nem tolódtunk az RMDSZ felé, de nem is akarjuk megosztani a magyarságot” – szögezte le Biró, aki megválasztása után még elképzelhetetlennek tartotta, hogy a polgári alakulat valamilyen formában ne vegyen részt a december eleji megmérettetésen. Biró Zsolt: kizárják az átigazolókat Biró Zsolt elnök lapunknak kijelentette továbbá, azzal, hogy valaki felkerül egy másik párt listájára, megszűnik az MPP-tagsága. Kérdésünkre, hogy amennyiben az „átigazoltak” bejutnának a parlamentbe, a polgári alakulat visszafogadná-e őket, Biró két kérdéssel válaszolt: „Bejutnak a parlamentbe? Egyáltalán vissza akarnak jönni?” Vass Imre, a Magyar Polgári Párt új, ideiglenes Maros megyei elnöke szerint is azok a polgáriak, akik felkerültek a néppárt listájára, csakis magánemberként tehették meg a lépést, hisz a párttörvény értelmében elveszítik MPP-tagságukat. „Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Maros megyei szervezetei között semmilyen hivatalos választási együttműködés nem jött létre. Véleményünk szerint ezt valótlanságokat tartalmazó közleményekkel kikényszeríteni nem lehet, és az ilyen lépések csakis a további együttműködési lehetőségek elé gördíthetnek akadályt” – szögezi le tegnap kiadott közleményében Vass Imre, aki a néppárt listájára felkerült László György helyébe került a megyei szervezet élére. Elszánt polgári néppártosok A néppárt listájára felkerült MPP-sek nem tartanak Biró Zsolt vagy Vass Imre haragjától. Valamennyien úgy értékelik, hogy ha az országos vezetőség kizárja őket a pártból, megtalálják a helyüket a másik jobboldali alakulatban. Egyébként ahhoz, hogy az EMNP színeiben indulhassanak, formailag ki kellett lépniük a polgári pártból, és be kellett iratkozniuk a néppártba. „Mi választói parancsot teljesítettünk. A választók pedig a két alakulat szoros együttműködését szorgalmazzák” – érvelt döntése mellett a Krónikának nyilatkozó Pálosi Csaba. Az MPP marosvásárhelyi elnöke hozzátette: tudatában van cselekedetének és vállalja annak következményeit. Hasonlóan közelített a kérdéshez Ölvedi Zsolt is, aki kijelentette: akkor is indul a választásokon, ha az MPP országos vezetősége a kizárásáról dönt. „Ha a polgári párt eddig a jobboldal együttműködését szorgalmazta, akkor számomra természetes ez az egyezség. Ugyanakkor egy dolog, amit az országos vezetőség mond, és más, amit mi, Maros megyeiek vagy marosvásárhelyiek akarunk. Annak idején azért lett elegünk az RMDSZ-ből, mert a felső vezetést nem érdekelte a helyi szervezetek döntése. Az MPP-nek épen ezt kellene elkerülnie” – hangoztatta Ölvedi. Tőkés Andrást sem érdekli, ha az országos vezetők visszavonják a megyei tiszteletbeli elnöki címét, amit azok után is megőrizhetett, miután az MPP-ből az EMNP-be igazolt. „Nekünk most az a legfontosabb, hogy ne osszuk meg a jobboldalt, és legyen közös listánk” – fejtette ki Tőkés. Kérdésünkre, hogy a választások után mi lesz a polgári oldalról átigazolt személyek sorsa abban az esetben, ha a pártjuk nem fogadja vissza, Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei elnöke úgy vélekedett, a kampány közeledtével pártját most nem az efféle kérdések kell hogy foglalkoztassák. „Semmi esetre nem rúgjuk ki őket, hisz ez nem az MPP. Ha nálunk szeretnének maradni, megtehetik, és akár a tisztújításon is részt vehetnek” – nyilatkozta Portik. Toró: a közös munka nem a pártelnökön múlik Toró T. Tibor, az EMNP elnöke sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, pártelnöki dekrétummal nem lehet a helyi szintű együttműködést megtiltani. Az, hogy Biró Zsolt, az MPP elnöke kiad egy cáfolatot, nem jelenti azt, hogy Maros megyében a helyi és a megyei szervezetek nem fognak együttműködni a néppárttal, mint ahogy Sepsiszentgyörgyön is valószínűleg azon fognak dolgozni a polgáriak, hogy Sánta Imre, az EMNP képviselőjelöltje minél több szavazatot kapjon. „Ebben a kampányban az EMNP és az MPP ugyanabba az irányba fogják tolni a szekeret, azt a vonalat támogatják, amely egyformán közel áll hozzájuk” – fogalmazott Toró. Az EMNP elnöke az EMNP–MPP-együttműködésről leszögezte, a jelöltállítás törvényes határidejének lejártával, október 30-án „pontot tesznek az ügy végére”. Közölte továbbá, a néppárt a szórványmegyékben csak szenátorjelölteket indít, képviselőjelölteket nem, mivel nem akarja gyengíteni a magyar képviselet esélyét. „Szórványban az igazi veszélyt az jelenti, hogy 22 év alatt nem sikerült lelassítani, visszafordítani az asszimilációt, szórványban is a határozott nemzeti-autonomista törekvéseket kell felvállalni” – mondta Toró T. Tibor. (Kolozs megye: nincs közösködés Az önkormányzati választásoktól eltérően nem lesz megállapodás az EMNP és az MPP között Kolozs megyében sem – közölték lapunkkal a pártok megyei szervezeteinek vezetői. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke a Krónikának csupán annyit mondott, a helyi szervezet álláspontját egy későbbi sajtótájékoztatón fogják ismertetni. Szász Péter, az EMNP Kolozs megyei elnöke ugyanakkor megkeresésünkre elmondta: a két párt országos vezetősége tárgyalt egymással, a Kolozs megyeiek pedig elfogadták a döntést.) Krónika (Kolozsvár) 2013. február 4.Kétnyelvű BánffyhunyadRövidesen Bánffyhunyad valamennyi utcájára kikerülnek a magyar nyelvű utcanévtáblák – jelentette be a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselőinek legújabb eredményeiről beszámoló, hétfői sajtótájékoztatóján Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke. Mint részletezte: korábban a Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikalon kerültek ki először a magyar utcanévtáblák, a kedvező fogadtatáson felbuzdulva a városi tanács legutóbbi ülésén egyhangúlag elfogadta a kétnyelvű utcafeliratozás kiterjesztését a város egészére. Az utcanévtáblákat már beszerezte az önkormányzat, így várhatóan rövidesen kifüggesztik azokat. Keizer Róbert szerint a történelmi magyar utcanevek kerülnek ki az új táblákra, természetesen kivételt jelentenek az új utcák, ezek esetében közös megegyezéssel választanak magyar nevet az utcáknak. Hangsúlyozta: a városi tanács határozatának előkészítésében döntő szerepe volt az MPP két helyi tanácsosának, Búzás Istvánnak és Csüdöm Ferencnek. „Semmiről sem dönt az önkormányzat a két a MPP-s képviselő megkérdezése nélkül, hiába van kényelmes többsége Bánffyhunyadon a Demokrata-Liberális Pártnak” – részletezte Keizer. Kifejtette: akárcsak Magyarbikal esetében, ezúttal is gazdasági érvekkel győzték meg a hunyadi városvezetést, akik megértették, hogy nekik is érdekük a többnyelvű feliratozás, hiszen így tudják maradásra bírni az egyébként eddig csak átutazó magyarországi turistákat. Az MPP Kolozs megyei elnöke ugyanakkor elmondta Magyarkapuson is sikereket ért el a polgári alakulat, ugyanis Rácz Zoltán MPP-s alpolgármester, aki civil foglalkozását tekintve fogtechnikus, sikeresen tárgyalt egy befektetői csoporttal, akik magánklinikát terveznek nyitni a településen. „Mi nem foglalkozunk a politikai ellenfeleink dolgaival, inkább meggyőzzük őket egy-egy ügyben, ha arra kerül sor” – nyilatkozta Keizer Róbert. Elmondta továbbá: a Kolozs megyei MPP küldöttsége rövidesen Svájcba utazik, ahol építőanyag- és élelmiszergyártó cégekkel találkoznak. Mint részletezte, az Erdélyben rejlő gazdasági lehetőségeket kívánják megismertetni a svájci cégek képviselőivel. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár), 2013. február 5.Hamarosan magyar utcanévtáblák BánffyhunyadonBánffyhunyadon a legutóbbi városi tanácsülésen határozat született arról, hogy magyar utcanévtáblákat helyeznek el. Minden utcában hamarosan felkerül a román mellé a magyar hagyományos változat. A táblákat a városháza már el is készítette – tudatta lapunkkal Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei szervezetének elnöke, kiemelve, hogy az intézkedés megvalósításában fontos szerepet játszott két tanácsosuk (Búzás István, a városrendészeti bizottság és Csüdöm Ferenc, a gazdasági bizottság tagja). Amint arról beszámoltunk, a Bánffyhunyadhoz tartozó Magyarbikalon ősszel már megvalósítottak egy hasonló tervet, amit akkor az önkormányzat szintén egyöntetűen fogadott el. Keizer Róbert szerint a helybeli románság – Mircea Moroşan polgármesterrel az élen – megértette, hogy mindenki előnyére szolgál, ha a nagyszámú, Erdély belsejébe tartó magyarországi turista otthonosabban érzi majd magát Kalotaszeg fővárosában, aminek gazdasági hozadéka is várható. Keizer bízik abban, hogy Erdélyben egyre több településen fogják követni a példát. Ö. I. B. Szabadság (Kolozsvár), 2013. november 13.„Nemzeti válogatottat” javasol az MPPA Magyar Polgári Párt (MPP) álláspontja szerint az erdélyi magyarságnak „nemzeti válogatottal” kellene megméretkeznie az európai parlamenti választásokon. Ezt Biró Zsolt, az MPP elnöke jelentette ki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján. Véleménye szerint a „nemzeti válogatottat” megjelenítő jelöltlistát a 2012-es önkormányzati választásokon elért eredmények szerint kellene összeállítani. Akkor a magyar pártok megyei listáira leadott voksok 85 százalékát az RMDSZ szerezte meg, az MPP és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig nagyjából egyenlő arányban osztozott a maradék 15 százalékon. „Követni kell az MPP programjában előírt utat, amelynek értelmében együttműködésre, konszenzusra és egy magyar válogatott felállítására vagyunk ítélve” – jelentette ki tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján Biró Zsolt. A Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke kifejtette: 2014 választási év, és az MPP részvételre buzdít mind a magyarországi parlamenti, mind pedig a hazai európai parlamenti választásokon. Bíró Zsolt reméli, hogy a székelyek nagy menetelését követően áttörés és párbeszéd következik valamennyi erdélyi magyar párt között, és ennek érdekében hivatalos kéréssel keresték meg az RMDSZ-t. „Bár időnként érezzük, hogy ellenszélben kell vitorláznunk” – tette hozzá az elnök. Biró Zsolt az MPP-n belüli munkával kapcsolatban elmondta: november végén, Kolozsváron indítják újra a megyei szervezetek egyeztető fórumát, ahova mezőgazdasági, szórvány, gazdasági, szociális és oktatási kérdésekkel foglalkozó szakbizottságokat is elvárnak. Simon Csaba alelnök azt emelte ki, hogy ígéretet kaptak a magyar kormánytól szórványkollégiumok megsegítésére. Inaktelkén egy oktatási-művelődési központot szeretnének beindítani, továbbá meghirdették A harmadik királyfi vagy királylány című vetélkedőt óvodai csoportok számára, amelyre a jelentkezési határidő november 15. Keizer Róbert Kolozs megyei elnök azt a közbenjárásukat emelte ki, amelynek eredményeként egy nyugati beruházói csoport jelentkezett az észak-erdélyi autópályának a megyénk határa és az országhatár közötti 204 kilométeres be nem fejezett szakasza megépítésére. Ezt 1,1 milliárd euróból 3-4 év alatt meg lehetne valósítani, 50 ezer új munkahelyet, illetve egész Erdély számára fellendülést jelentene. A csoport még kitart szándéka mellett, bár úgy látszik, hogy az országban nincs politikai akarat az együttműködésre. Ugyanakkor egy svájci befektető Kolozsváron 10 millió euróból 100 ezer egyetemista számára építene bentlakásokat, és szintén az MPP közvetítésével 2014-ben beindult a Tiszta vizet a pohárba! program, amellyel nagycsaládosoknak víztisztító berendezéseket állítanak fel. Az MPP a jövő héten Erdélyi Gazdasági Kört alapít meg, amelynek feladata lesz külföldi partnerek keresése hazai vállalkozások számára. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 17.Háromszáz erdélyi vállalkozó okulhat Japánban„Két hozadéka lesz annak a körútnak, amelyet – az MPP /Magyar Polgári Párt/ közvetítésével – nemrég Erdélyben tett meg a Japán Gazdasági Kamara elnöke” – újságolta lapunknak Keizer Róbert megyei elnök. Az egyik az, hogy Kolozsváron a Mócok úti japán teázóban meg fog nyílni a Japán Gazdasági Tanácsadói Központi Iroda. A másik: Keitaro Ohne, a Marugame régióbeli kormányzó demokratapárti parlamenti képviselő támogatásával 2020-ig háromszáz erdélyi vállalkozót várnak Japánba tapasztalatgyűjtésre, teljes ellátásukat a japán kormány állja. Az első tízes csoport még ebben az évben indulhat. Az MPP civil szervezetekkel veszi fel a kapcsolatot, amelyek megszólítják majd a potenciális utazókat. A vendéglátók szigorú feltétele, hogy a projektben részvevő vállalkozók ne legyenek kezdők és adósok. Elismerésképpen az MPP Kolozs megyei szervezete és az RMDSZ közösen erdélyi látogatásra hívta meg Ohno képviselő urat. Szabadság (Kolozsvár) 2015. március 31.Ötletbörze a magyar összefogásrólNem ragadós a marosvásárhelyi hárompárti összefogás példája a nagyobb erdélyi és partiumi városokban, legalábbis egyelőre. A jövő évi helyhatósági választásokon való együttműködés lehetősége több helyen megragadt az ötlet szintjén. Egyelőre nehezen elképzelhető a nagyobb erdélyi és partiumi városokban, hogy marosvásárhelyi mintára összmagyar előválasztást szervezzen, majd ezt követően közös polgármesterjelöltet vagy tanácsosi listát állítson a három magyar politikai alakulat a 2016-os helyhatósági választásokon. A Krónika megtudta, Brassó kivételével – ahol a 2012-es megmérettetéshez hasonlóan az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ismét közös jelöltállításban gondolkodik – a legtöbb településen továbbra is méregetik egymást, múltbéli sérelmeket emlegetnek az érintett politikai szervezetek képviselői. Mint kiderült, Szatmárnémetiben még csak nem is körvonalazódik a marosvásárhelyihez hasonló együttműködés, holott a szatmári megyeszékhely esetében az RMDSZ már bejelentette: fő célja a 2012-ben elvesztett polgármesteri szék visszaszerzése lesz. Hegedüs Pál, a Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezetének elnöke érdeklődésünkre megerősítette: összefogásról még nem esett szó eddig. Úgy véli azonban, a tárgyalásokat az RMDSZ-nek kellene kezdeményeznie, hiszen „lényegében tőlük függ, hogy lesz-e együttműködés". Az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezetője, Seres Ferenc a téma kapcsán csupán annyit nyilatkozott: pártja országos vezetőségének álláspontját várja az ügyben. Az RMDSZ megyeszékhelyi szervezetének egyébként tetszene a hárompárti együttműködés ötlete, Kereskényi Gábor helyi elnök legalábbis azt mondta a Krónikának, hogy már húsvét után megpróbálnak egyeztetni a néppárt és az MPP képviselőivel. Azt azonban megjegyezte, bár a polgármesteri szék elvesztése miatt a két kisebb alakulatot nem tehetik felelőssé, annyi valószínűsíthető – hozzáadva az MPP és az EMNP által 2012-ben kapott voksokat az RMDSZ szavazataihoz –, hogy egy városi tanácsosi székkel többet tudhatott volna magáénak a magyar képviselet, ha négy évvel ezelőtt öszszezárnak. Pataki Csaba megyei RMDSZ-elnök ugyanakkor még szélesebb körű magyar összefogást szeretne: amint lapunknak elmondta, bevonná az együttműködésbe a civil szervezeteket is. Az elnök szerint „az RMDSZ ajtaja nyitva áll, várják a potenciális partnerek jelentkezését". Leveleznek, egymásra mutogatnak a bihariak Kiss Sándor, az RMDSZ Bihar megyei elnökének összefogásra szólító felvetése óta a partiumi megyében is találgatás tárgyát képezi az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) esetleges összefogása a jövő évi helyhatósági választások kapcsán. Bár Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) országos elnöke ezt a szövetség jelenlegi vezetése mellett nem tartja elképzelhetőnek, a néppárt helyi képviselete lát esélyt az RMDSZ-szel való együttműködésre. „Részünkről megvan a szándék az együttműködésre, de például az első lépés az lenne, hogy végre kapjunk egy választ arra a levélre, amelyben hetekkel ezelőtt kértünk találkozót Huszár István RMDSZ-es alpolgármestertől" – szögezte le hétfőn Csomortányi István, az EMNP Bihar megyei elnöke. Szerinte közös listaállításról kizárólag egy tárgyalássorozat dönthet. „Bár valóban vannak olyan személyek, akikkel problémás lehet az együttműködés, mi a magyarügyet tartjuk szem előtt" – szögezte le. A néppárti vezető lapunknak elmondta, amióta Kiss Sándor az általuk szervezett városi fórumon ad hoc bejelentette a közös jelöltek indításának ötletét, még nem volt alkalmuk személyesen beszélni róla. „Nagyon jó ez, csak meg kell tölteni tartalommal" – fogalmazott Csomortányi. Az EMNP-s politikus szerint azonban számos kérdés felmerül a téma kapcsán. „Korrupt személyekkel nem tudjuk elképzelni az összefogást" – hangsúlyozta. Hozzátette azonban, az RMDSZ Bihar megyei szervezete „biztosan tud találni olyan jelölteket, akik nem keveredtek gyanúba". „Az elmúlt időszakban megfogalmazott bírálatoktól eltekintve a közösség érdekében sok mindenben egyet tudnánk érteni, és megtalálhatnánk a működőképes képletet" – mondta a Krónikának Csomortányi. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára nagyváradi látogatása alkalmával kijelentette, hogy az EMNP-vel nincs amiről tárgyalniuk, Csomortányi rámutatott, „szerencsére nem Kovács Péter hoz döntéseket Bihar megyében", így nem is tulajdonít sok jelentőséget a nyilatkozatának. Pedig úgy tűnik, Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei ügyvezető elnöke is hasonló véleményen van, lapunk megkeresésére ugyanis úgy fogalmazott: „a mi esetünkben Tőkés László visszautasította a javaslatunkat a néppárt nevében, arról pedig nem kaptunk hírt, hogy a helyi néppárt elhatárolódott volna Tőkés válaszától". „Ennél részletesebben nem kívánok válaszolni, mert nem hiszek az újságon keresztüli üzengetésben, s különben sem mondanám el a sajtónak, ha tárgyalást terveznék Csomortányival" – tette hozzá a szövetség politikusa. „Ha elkezdünk izmozni..." Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nem lát fantáziát az összmagyar előválasztás megszervezésében. Mint mondta, hárompárti együttműködésről csak abban az esetben lehet szó, ha a jelöltek vállalják, hogy az RMDSZ színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. Emlékeztetett: Kolozs megyében legutóbb 2004-ben szervezett előválasztást az RMDSZ. Keizer Róbert, a Kolozs megyei MPP elnöke viszont azt tartaná normálisnak, ha nemcsak Marosvásárhelyen, hanem máshol is szerveznének összmagyar előválasztást. Mint kifejtette, Kolozsváron mindenképp tárgyalni kéne az együttműködésről annak érdekében, hogy a helyi magyarság képviselete ne csökkenjen a városi tanácsban. „Ha elkezdünk izmozni, hogy ki az erősebb és ki a gyengébb, a magyarság további mandátumokat veszíthet a városi és a megyei tanácsban" – szögezte le Keizer Róbert. Hozzáfűzte: „eljött az ideje, hogy leüljünk tárgyalni, hiszen most nincs kampány, ezért nyugodt körülmények között lehetne stratégiát egyeztetni. Ha minket nem keresnek meg, akkor mi fogjuk kezdeményezni a tárgyalásokat" – ígérte meg a polgári párti politikus. Soós Sándor, a néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke lapunknak elmondta: még tavaly augusztusban nyílt levelet írt az RMDSZ-nek ez ügyben, de azóta sem kapott választ. Soós úgy véli, Kolozsváron és a megyei tanács esetében közös listát kellene állítaniuk a magyar politikai alakulatoknak. Egyetért abban a polgári párti kollégájával, hogy ideje lenne leülni megbeszélni, hogyan lehetne elkerülni a magyar mandátumok elvesztését. Mint részletezte: igaz ugyan, hogy a néppárt másfél százaléknál kevesebb szavazatot kapott a legutóbbi választásokon, de ez egy-két magyar mandátummal kevesebbet jelentett a kolozsvári és a megyei tanácsban. Emlékeztetett: az államelnöki választásokon némileg nőtt a néppárt támogatottsága Kolozs megyében. „Meg kell vizsgálnunk, hogy a megye településein hogyan lehet a magyar önkormányzati képviseletet a legjobban megerősíteni, egy-egy mandátum sorsa ugyanis a kisebb településeken gyakran csak 2-3 szavazaton múlik" – mutatott rá Soós Sándor. „Hozzánk nem érkezett ilyen jellegű megkeresés" – ezt a választ kaptuk Faragó Pétertől, a szövetség Arad megyei szervezetének elnökétől, amikor a helyi szintű együttműködés lehetőségéről kérdeztük. Mint mondta, Arad megyében a néppártnak „csak néhány embere van", az MPP-nek pedig nincs megyei szervezete, így nem valószínű, hogy követni tudják a marosvásárhelyi példát. Burián Sándor, a néppárt Arad megyei elnöke viszont úgy tudja, az RMDSZ határozottan elzárkózik a közös választási lista állításától. „A 2012-es helyhatósági voksoláson két település esetében merült fel a közös listaállítás ötlete, de a szándék elbukott, mert az RMDSZ csak úgy fogadta volna el a javaslatot, ha a szövetség listáin indulnak a néppártos jelöltek. Ez nyilván nem felelt meg nekünk" – magyarázta Burián. Az RMDSZ egyébként 2012-ben öt községben tudott polgármestert állítani. Brassóban – ahol a legutóbbi a helyhatósági választásokon példaértékű együttműködést kötött az RMDSZ és az EMNP – egyelőre nem került szóba a közös listaállítás, tudtuk meg Kovács Attilától, az RMDSZ Brassó megyei elnökétől. A politikus azonban közölte: folyamatosan egyeztetnek a helyi magyarságot érintő kérdésekben, s a két alakulat minden bizonnyal közös brassói és megyei önkormányzati képviselői jelöltlistát fog állítani 2016-ban is. Amint arról beszámoltunk, Marosvásárhelyen közösen szervez előválasztást és közös polgármesterjelöltet indít a három magyar politikai alakulat. A kezdeményezés mindeddig példátlan. Korábban egyébként az is felmerült, hogy az EMNP és az MPP közös jelölteket állít a jövő évi megmérettetésen, a két párt vezetői azonban egyelőre nem tárgyaltak a témáról. Krónika (Kolozsvár) 2015. május 19.Válságban is fejlődik KalotaszegAz infrastruktúra javításával, turisztikai információs iroda létrehozásával és faluturizmussal csalogatják a látogatókat Kolozs megye tömbmagyar kisrégiójába, Kalotaszegre. A helyi törekvések sikerét az immár többnyire magánúton érkező, zömében magyarországi turisták növekvő száma is igazolja. A gazdag népi és építészeti hagyományokkal rendelkező térségben számos sikeres vállalkozás is működik, riportutunk során ezeket is felkerestük. A sajtóban többnyire negatív hírek látnak napvilágot, ezért most azokat a kalotaszegi településeket keressük fel, ahol jól működő vállalkozások vannak és az önkormányzatok is sikerekről tudnak beszámolni – harangozza be rendhagyó kirándulásunkat Keizer Róbert üzletember, aki a sajtó képviselőin kívül Magyarország kolozsvári főkonzulátusának egyik tisztségviselőjét és egy kínai LED-technológiában érdekelt cég képviselőjét is meghívta az útra. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kolozs megyei elnöke gyakran lát el üzletközvetítő feladatokat, ezúttal is ebben a minőségében szervezte meg a kalotaszegi túrát, melyre elmondása szerint ő évente sort kerít. A szakma, amelyet csak ellopni lehet Utunk első állomása Magyarvista, itt a helyi kőfaragó üzemet tekintjük meg, miután megsimogattuk a kölyökmacskát, amely elsőként üdvözölt bennünket a faluban. Keizer Róbert kifejtette: azért ide látogattunk először, mivel a Levente Companie Kft. országszerte egyedinek számító kőfaragásbemutató-szalont tervez nyitni a településen. Arról saját szemmel is meggyőződhetünk, hogy az épület már áll, Bartha István műszakvezető pedig arról biztosított, hogy őszire teljesen elkészül a szalon. „Ezt a szakmát iskolában nem tanulják, mindenki lopta valakitől" – magyarázta a szakember. Kifejtette: munkájuk abban különbözik a közönséges kőfejtőétől, hogy itt egyedi dolgokat faragnak, ugyanis a sablonos tucatmunkára kicsi az igény. „Számos sablonunk van, ilyenek például az ajtó- vagy ablakkeretek. Ha bárkinek megmutatok harminc darabot, kiválasztja az egyiket, és azt mondja: nem lehetne ezt egy kicsit másképpen?" – meséli Bartha István. A kőfaragó üzemben folyó munka egyébként meglehetősen látványos, egy-egy kővágó lap úgy vágja a masszív kőtömböt, mint kés a kenyeret. Infrastruktúra-bővítés és turistacsalogatás Magyarvistai villámlátogatásunk után a következő úti cél Magyarkapus. A községházán álltunk meg, ahol Rácz P. Zoltán magyar polgári párti (MPP) alpolgármester fogadja alkalmi delegációnkat. A kilenc faluból álló községben 32–33 százalékos a magyarság aránya, két településen laknak többségben magyarok, Magyarkapuson 95, Magyarkiskapuson 65 százalékos a létszámfölény. A helybeliek többnyire az építőiparban dolgoznak, ácsok, kőművesek. A magyar közösség legnagyobb gondja az elöregedés, alig vannak fiatalok a falvakban, a magyar iskolák is rosszul állnak gyereklétszám tekintetében, fennáll a veszély, hogy jövőre nem indulhat el egy ötödik osztály, tudtuk meg Rácz P. Zoltántól. Az alpolgármester elmondta, mivel Magyarkapus az épülő észak-erdélyi autópálya nyomvonala mellett található, két nagyobb külföldi beruházó, egy svájci és egy osztrák cég is megtelepedett a községben. Mindkettő az autópálya-építéshez szállít anyagokat, előbbi egy vegyi üzemet működtet, utóbbi állványokat készít. Mivel mindkét cég meglehetősen automatizálta gyártását, alig néhány helyi lakost alkalmaznak, azonban a helyi adók és illetékek, amelyeket befizetnek, a község éves költségvetésének 3–4 százalékát adják. Egy üvegház is épült a község területén, amelyet haszonbérbe adott az önkormányzat, ebből évi 70 ezer lej jövedelmük származik, részletezte az elöljáró. Hozzáfűzte, ennek tulajdonosa egy újabb, azonos méretű üvegházat is felhúzna, de időközben a jogszabályok úgy változtak, hogy ehhez az önkormányzatnak el kellene adnia a területet, amit a lakosság nem támogat. Egy magyar építőipari vállalkozás is működik a községben, amely kapugyártással kezdte tevékenységét, a Lavanda Kft. mintegy 25 embernek ad munkát, tette hozzá Keizer Róbert. Rácz P. Zoltán infrastrukturális beruházásokról is beszámolt. Elmondta, míg korábban meglehetősen gyatra volt a község infrastruktúrája, egy európai uniós pályázat révén korszerűsítették az út- és vízhálózatot. Emellett Magyarkiskapuson egy turisztikai információs központ épül, amely a tervek szerint csaknem ki fogja szolgálni egész Kalotaszeget. „Két állandó alkalmazottal működik majd az iroda, pénteken részlegesen átvesszük az épületet. A tervek szerint decemberre kellene elkészülnie, de ahogy most haladunk, korábban meglesz. A beruházás értéke mintegy 180 ezer euró" – magyarázta a helyszínen az alpolgármester. Kérdésünkre elmondja, jelenleg alig egy-két panzió működik a községben, a turizmus fellendülését az információs központ megnyitásától várják. Faluturizmus Kalotaszentkirályon A faluturizmusáról híres Kalotaszentkirályon a Püspök panzió tulajdonosa, Vincze István fogadott. Mint mondta, a faluturizmus az évente megrendezett Kalotaszegi népzene- és néptánctábor révén indult be a településen, hiszen a világ minden részéről érkező vendégeket el kellett szállásolni, miközben korábban senkinek nem foglalkozott vendégfogadással. Négy-öt évig spontán módon működött a néptáncosok elszállásolása, utána látták, hogy ebből akár meg is lehetne élni. Ezután kezdtek el reklámot csapni a falunak. Mivel kezdetben senkinek nem volt erre a célra külön épülete, ezért úgy kezdték, hogy akinek volt három szobája, abból kettőt kiadott. Később, amikor a vendégfogadásnak ez a módja kezdett kényelmetlenné válni, elkezdték beépíteni a padlástereket, kialakítani a kizárólag vendégfogadásra szánt helyiségeket. „Ma már 40 panzióból álló, működő vendégfogadó-hálózata van a falunak, javarészük kétmargarétás" – magyarázta Vincze István. A turistaszezon általában húsvétkor kezdődik és mintegy hét hónapot tart, a látogatók 90 százaléka Magyarországról érkezik. A legtöbb vendég az október végi Csipkebogyó-fesztiválra jön, mintegy háromszázan a településen is szállnak meg, de az átutazó is sok. A gazdasági válság előtt a 14 ezret is elérte éves szinten a vendégéjszakák száma, a krízis beálltával évi 8 ezerre csökkent. Lényeges változás következett be a turisták szokásaiban is, mesélte vendéglátónk, egyre kevesebb az utazási irodák által indított, nagybuszos kirándulások száma, ma már kisebb, 20–25 fős baráti társaságok érkeznek a faluba. Ők jellemzően az interneten tájékozódnak a szálláslehetőségekről és maguk szervezik az útjukat. Vincze István magán-falumúzeumát is megmutatta, ahol a kalotaszegi népviselet mellett a több mint százéves porcelántányérokból álló gyűjteményét is megcsodálhattuk. Valamennyi az Osztrák–Magyar Monarchia idején készült Wilhelmsburgban, Apátházán és Hollóházán. Vendéglátónk kürtőskaláccsal és áfonyapálinkával kínált. Közben megérkezett Póka András György, a község RMDSZ-es polgármestere is. Mint elmondta, a 1650 lakosú községre – ebből 1100-an élnek Kalotaszentkirályon – egyáltalán nem jellemző az elvándorlás, ennek ellenére tíz év alatt kétszáz fővel apadt a lélekszám. „Idén nyolc temetés volt és csak egy gyerek született, pedig ritka az olyan család, ahol ne lenne legalább két gyerek. Igaz, sok az agglegény és az egyedülálló nő, legalább harminc pár lehetne még, de nem sietnek házasodni" – panaszolta az elöljáró. Póka András György büszke arra, hogy a község infrastruktúráját uniós forrásokból sikerült korszerűsíteni, a szennyvízhálózat és a közkivilágítás is megújult, a focipályát pedig a Kolozsvári CFR avatta fel. Az elmúlt tíz évben összesen 10 millió eurót sikerült pályázniuk infrastruktúra-fejlesztésre, mesélte büszkén az elöljáró. Konzulátusi segítség Körutunkat Kiskalotán fejezzük be, ahol Vasile Tripan polgármester fogad. Mint meséli, most szeretnék leaszfaltozni az 1261-ben épül magyarvalkói református műemlék templomhoz vezető utat, ennek a népszerűsítését kérte Korsós Tamás konzultól, amire ígéretet is kapott. A diplomata a Krónikának elmondta: fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a terepszemlén, hiszen így a konzulátus is megismerheti a helyi gazdasági lehetőségeket. A személyesen megszerzett ismeretek birtokában ajánlatokat tudnak tenni a magyarországi gazdasági köröknek a kalotaszegi befektetési, üzleti lehetőségekről. Emellett a helyi közösségek terveit, elképzeléseit is közvetíteni tudják Magyarországra, tette hozzá. „Fontos, hogy terepre menjünk, és ne pusztán irodákban elmélkedve, terepismeret nélkül próbáljuk meg segíteni a külgazdasági minisztérium célkitűzéseit" – magyarázta Korsós Tamás. Hozzáfűzte, számára a kalotaszegi túra tanulsága, hogy válságos időkben is lehet boldogulni, ha megvan a helyi akarat, elképzelés és az ehhez szükséges öszszefogás. Kiss Előd-Gergel Krónika (Kolozsvár) 2015. augusztus 22.Összefogást sürget Kolozs megye három magyar pártjaNyilvános politikai premieren vehettek részt pénteken a 6. Kolozsvári Magyar Napok keretében a Farkas utcai sokadalomban felállított Part-sátorban: a három magyar párt Kolozs megyei vezetői ültek asztalhoz, hogy Szilágyi Szabolcs újságíró (Kolozsvári Rádió) moderálásával, a jövő évi választások jegyében, a magyar közösség által oly régóta várt együttműködés kilátásairól folytassanak eszmecserét. Csoma Botond (RMDSZ), Keizer Róbert (Magyar Polgári Párt) és Soós Sándor (Erdélyi Magyar Néppárt) egyetértettek abban, hogy az eddigi politikai „árokásást” az összefogásnak kell felváltania. Szilágyi Szabolcs rögtön az elején a lényegre tapintva kérdezett: lesz-e folytatása ennek a mostani beszélgetésnek? Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke nyitottságát emelte ki, illetve azt, hogy nagyon fontos, ki mit hoz a partnerségbe. Az EMNP-vel voltak nézeteltéréseik, de azok nem áthidalhatatlanok – fejtette ki a politikus. Keizer Róbert, az MPP kolozs megyei szervezetének elnöke kifejtette: ez nem kezdet, hanem folytatás, hiszen ők az RMDSZ-szel már tárgyaltak. Az EMNP megyei elnöke, Soós Sándor pedig úgy vélekedett, hogy jómaga is hisz a folytatásban, kiemelve: így, hármas felállásban még nem ültek asztalhoz. Szabadság (Kolozsvár) 2016. április 11.Összefogna a riválissal a Bihar megyei RMDSZA rivális magyar pártok képviselőjének ajánlotta fel a megyei tanácsosjelölt-listáján szabadon hagyott nyolcadik helyet a RMDSZ Bihar megyei szervezetének küldöttgyűlése. Pásztor Sándor, a szövetség megyei tanácselnök-jelöltje (képünkön) hangsúlyozta, idén nem pártalapon, hanem a korábbiaktól teljesen eltérő értékrend szerint állították össze a listát. Úgy érzi, most minden réteg képviselve van azáltal, hogy az egyházak, civil szervezetek, a szórványvidék vagy éppen az ifjúság is delegált jelöltet az „összmagyar, konszenzusos” névsorhoz. A kilencedik helyen egyébként a roma kisebbséget Lakatos János képviseli, a nyolcadik helyről pedig az elkövetkező napokban fognak tárgyalni. A szövetségnek egyébként jelenleg hét tanácsosa van a megyei önkormányzatban. „Az RMDSZ-en kívüli magyar pártok eddig képtelenek voltak bejutni a megyei vagy a váradi tanácsba. Ezzel a magyarság egy helyet veszített” – indokolta döntésüket Pásztor. Meglátása szerint ez problémát jelent, ezért is „húztak most vonalat”, és úgy vélik, hogy pár ezer szavazattal a nyolcadik hely is hozható a helyhatósági választásokkor. Pásztor így gyakorlatilag a sajtón keresztül invitálta megbeszélésére a magyar pártokat, hogy maximalizálni tudják a képviseletet. „Ha ez nem jön össze, akkor azt a helyet átugorjuk és a jelenlegi kilencedik helyezett lép egyet előre. De én az utolsó pillanatig tárgyalni akarok, és úgy gondolom, hogy van esély a megegyezésre" – tette hozzá Pásztor. Az RMDSZ-szel évek óta vitázó Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) egyébként korábban bejelentette, saját listával készül az önkormányzati választásokra, Bihar megyei vezetőjük, a megyeitanácselnök-elnökjelölt Csomortányi István viszont nem zárkózik el a tárgyalástól. „Állunk elébe" – fogalmazta meg lapunknak, de rögtön kitért az aggályaira is, mégpedig arra, hogy felméréseik szerint ezúttal két jelöltet is be tudnának önállóan juttatni a megyei tanácsba. „Az RMDSZ hátránnyal indul a korrupciós ügyei miatt" – mutatott rá. A néppárti vezető szerint nem a közös lista a megoldás, hanem az, hogy a képviselet maximalizálása érdekében kompromisszumot kössenek néhány „veszélyeztetett” településen, hogy akár az egyik fél jelöltjének visszalépésével, de biztosítsák a magyar sikert a választáskor. Marosvásárhelyen egyébként már eldőlt: biztosan nem lesz közös magyar tanácsosjelölt-lista. Az RMDSZ helyi választmánya a hétvégén már rangsorolta jelöltjeit, a listavezető pozíciót Peti András jelenlegi alpolgármester foglalja el. Az EMNP – mint ismeretes – korábban két befutó helyet kért a szövetség képviselőivel folytatott tárgyalások alkalmával, az RMDSZ viszont egyet – a lista nyolcadik helyét – ajánlott fel, ezt azonban a párt képviselői nem fogadták el, s bejelentették, önállóan méretkeznek meg június 5-én. Jakab István, a néppárt városi szervezetének elnöke szerint az RMDSZ-lista méltatlan a marosvásárhelyiekhez, s nem sok jót vetít elő a jövőre nézve. A közös magyar polgármesterjelölt, Soós Zoltán függetlenként indul, így ő nem kerülhet fel egyetlen párt jelöltlistájára sem. Nem lesz közös tanácsosjelölt-lista Kolozsváron sem, legalábbis abban a formában, ahogyan az EMNP szerette volna. Az RMDSZ pénteken véglegesített listáját Horváth Anna alpolgármester vezeti, a második helyre a néppárt tagja, volt országos alelnöke, Gergely Balázs került a történelmi magyar egyházak javaslatára, a további három, befutónak számító pozíciót pedig Csoma Botond városi tanácsos, Rácz Levente vegyészmérnök, vállalkozó és Nisztor Dániel foglalja el. Az EMNP szerint Gergely Balázs listán való szereplése nem váltja ki az összefogást, ezért önállóan indulnak a választáson. A szövetség megyei tanácsosjelölt-listáját Deák Ferenc, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke vezeti, a második helyet Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke kapta, harmadik helyen Balla Ferenc bonchidai tanácsos indul. A hatodik helyen Keizer Róbert, a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei elnöke indul a két szervezet közötti együttműködés eredményeként. Vásárhelyi-Nyemec Réka Krónika (Kolozsvár) 2016. május 27.A mozgósítás a prioritás Kolozs megyébenVÁLASZTÁS – A mozgósításon múlik, hogy a Kolozs megyei magyarság érdekképviselete meg tudja-e őrizni a június 5-ei helyhatósági választások után a négy évvel ezelőtt megszerzett pozícióit az önkormányzatokban. Ezt nevezte a kampány legfontosabb célkitűzésének Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje is, aki legutóbbi sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy négy évvel ezelőtt a 48 ezres kolozsvári magyarság alig egyharmada szavazott, ez a 27 tagú városi tanácsban négy RMDSZ-es tanácsosi mandátumra volt elegendő. A kincses városi tanácsosjelölt-listát vezető Horváth Anna abban bízik, hogy az egyházak által javasolt Gergely Balázs, a rendkívül népszerű Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is segít majd a legutóbbi választásokon otthon maradt 30 ezer kolozsvári magyar megszólításában. A lista harmadik helyén a már komoly tanácsosi tapasztalattal rendelkező Csoma Botond, az RMDSZ megyei elnöke szerepel, és befutóhelyet kapott még Rácz Levente is, Oláh Emese bejutásához viszont a négy évvel ezelőttinél jobb eredményre van szüksége a szövetségnek. Miután a koalíciós törekvések kudarcba fulladtak, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) önálló tanácsosjelölt-listával próbálja átlépni a bejutáshoz szükséges ötszázalékos választási küszöböt és Fancsali Ernő személyében saját polgármesterjelöltet is állított. Az IRES közvélemény-kutató intézet felmérése szerint egyébként a Nemzeti Liberális Pártot (PNL) képviselő Emil Bocnak nem kell kiköltöznie a városháza polgármesteri irodájából: a jelenlegi polgármester első helyen áll a népszerűségi listán 42 százalékkal, őt a függetlenként megméretkező Octavian Buzoianu követi 17 százalékkal, míg Horváth Anna alig 4 százalékon áll. Az RMDSZ négy évvel ezelőtt öt megyei tanácsosi mandátumot szerzett – Vákár István, Németh András, Okos-Rigó Dénes, Lőrinczi Zoltán László és Ferencz István tagja a 34 fős testületnek –, ezen az eredményen Vákár István szerint megfelelő mozgósítás mellett javítani tudna a szövetség. Vákár egyébként az RMDSZ megyei tanácselnökjelöltje és listavezetője, a befutó helyen pedig Deák Ferenc, Balla Ferenc, Lőrinczi Zoltán László és Enyedi Tamás szerepel. A szövetség ugyanakkor megállapodást kötött a Magyar Polgár Párt (MPP) Kolozs megyei szervezetével, így a billegőnek számító hatodik helyen Keizer Róbert, az alakulat megyei elnöke indul. Az EMNP megyei tanácsosjelölt-listáját Soós Sándor, a szervezet megyei elnöke vezeti, a második helyen pedig Mihály Ágnes szerepel. A néppárt egyébként azt tűzte ki célul, hogy megduplázza a négy évvel ezelőtti eredményét. Az alakulat egyébként Kolozsváron és további húsz községben indít önkormányzati jelöltlistát, ezen kívül nyolc polgármesterjelöltet is indítanak. Az RMDSZ 45 településen próbál beleszólni az önkormányzati munkába és 14 településen jelentkezett be a polgármester-választásra. 2012-ben a szövetség nyolc településen állított polgármestert Kolozs megyében. „A helyhatósági választások legfontosabb célkitűzése, hogy minden magyarlakta településen jelen legyünk az önkormányzatokban" – nyilatkozta korábban Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke. Tordán jelenleg két RMDSZ-es tanácsos képviseli a helyi magyarságot, közülük Csép Leylla – a városi szervezet elnöke – újrázhat, a második befutóhelyen pedig Bogádnffy Gábor Norbert szerepel, míg Józsa István Lajos abban bízhat, hogy ezúttal nagyobb lesz a magyarok szavazókedve. Aranyosgyéresen is a két tanácsosi mandátum megőrzése a szövetség első számú célja, a feladatra Szabó Robert István és Vitus János vállalkozna. Désen Kovrig Annamária Magdolna és Varga Lóránd Gyula próbál újrázni a helyi tanácsban, egy jobb eredmény mellett Madar Tímea is mandátumhoz juthat. Bánffyhunyadon is két képviselője van a magyar közösségnek a tanácsban: az RMDSZ-es Vasas István és Csüdöm Ferenc, aki még az MPP-t képviselve „futott be", de idén már a néppárt színeiben indul újra a tanácsosi tisztségért. Az RMDSZ viszont most Buzás Fekete Máriát és Döngölő Csabát indítja az első két helyen. Szamosújváron Kasza Tamás, Török Bálint és Feketelaki Tibor neve szerepel az RMDSZ-lista első három helyén. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2016. június 8.Öt kolozsvári és hét megyei tanácsosa lesz az RMDSZ-nekA hatodik mandátum is könnyen összejöhetett volna A Kolozs megyei Prefektusi Hivatalban tegnap közölték a sajtóval a végleges választási eredményeket. Ennek értelmében az RMDSZ öt városi és hét megyei tanácsosi mandátumot nyert el. Kevesebb, mint 300 szavazaton múlott, hogy az RMDSZ megszerezze a Kolozsvári Tanácsban a hatodik tanácsosi helyet is. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Csoma Botond úgy értékelte: a mostani eredmény jobb, mint a 2012-es helyhatósági választáson elért szavazatszám. Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke szerint a mostani eredmény a közös csapat kemény munkájának köszönhető. Kolozs megyében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szerezte meg a legtöbb polgármesteri tisztséget, illetve tanácsosi mandátumot, míg országszerte a Szociáldemokrata Párt (PSD) tett szert előnyre. Több mint kétszáz magyar polgármester fejti ki tevékenységét országszerte a 2016–2020-as időszakban: 195-en az RMDSZ, míg 13 a Magyar Polgári Párt (MPP) színeiben jutottak mandátumhoz Szabadság (Kolozsvár) 2016. június 8.Izmosodó magyar érdekképviseletVÁLASZTÁSI ÖSSZEFOGLALÓ – Míg a helyi tanácsokban nem mindenhol sikerült megőriznie képviseletét, a megyei önkormányzatokban azonos, vagy az eddiginél nagyobb súllyal vág neki az újabb választási ciklusnak az RMDSZ. A részeredmények szerint a szövetség 2281 helyi, illetve 93 megyei önkormányzati képviselői mandátumot szerzett. A Magyar Polgári Párt (MPP) 158 helyi és 6 megyei, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 207 helyi és 6 megyei, míg az EMNP–MPP-koalíció 33 helyi tanácsi helyet mondhat magáénak. A nagy arányban magyarlakta partiumi megyékben a vasárnapi voksolást követően nem változott jelentősen a helyzet. Míg a négy évvel ezelőttinél jóval gyengébb eredmények miatt Nagyváradon elveszített két tanácsosi mandátumot az RMDSZ, a Bihar megyei önkormányzatban sikerült megőriznie az eddigi hét tanácsosi helyet. Mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és vezetője, Ilie Bolojan váradi polgármester bejelentette, hogy kétharmados többségével egyedül kormányozná a megyeszékhelyt, Huszár István alpolgármesteri széke inogni látszik. Megyei szinten azonban a PNL rászorulhat a szövetség támogatására, a 17 mandátum az egyszerű többséghez sem elég. A testületben a Szociáldemokrata Párt (PSD) 9, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) 2 tanácsossal van jelen. Szatmár megyében a megyeszékhelyhez hasonlóan a megyei tanácsban is nő az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma, a jelenlegi 12 helyett 13-an ülnek a frakcióban, mely a testület legnagyobb csoportja. A részleges eredmények szerint a PSD 9, a PNL 7, az ALDE 4 mandátumot mondhat magáénak. Többen képviselik a szövetséget a Kolozs megyei önkormányzatban is, ahol a korábbi öt tanácsos helyett a következő négy évben heten alkotják az RMDSZ-frakciót. A lista hatodik helyezettje Keizer Róbert, az MPP Kolozs megyei elnöke, aki a két párt közötti együttműködés révén szerzett mandátumot. A PNL 18, a PSD 12 mandátummal büszkélkedhet. Kolozsváron szintén növelte súlyát a szövetség, és a korábbi négy helyett immár öt képviselője van, és 274 szavazat hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez. Ennek hiányában a töredékszavazatok visszaosztásakor a PNL-nek jutott egy újabb mandátum, így 17 tanácsosa van, míg a PSD öt tanácsossal van jelen a testületben. Soós Sándor megyei elnök szerint az Erdélyi Magyar Néppárt eredményei is jobbak. Míg eddig 7 községben 11 tanácsosuk volt, a vasárnapi voksolás eredményeként 11 községben 15 képviselőjük lát munkához. Körösfőn 4, Bánffyhunyadon 2, Egresen, Ördöngösfüzesen, Bálványosváralján, Gorbóban, Nagyesküllőn, Kolozson, Tordaszentlászlón, Magyarkapuson és Széken egy tanácsosi mandátumot szereztek. Máramaros megyében az RMDSZ két tanácsossal van jelen a megyei önkormányzatban, és akárcsak eddig, két önkormányzati képviselőt küld a nagybányai tanácsba is, miután 283 szavazata hiányzott a harmadik mandátum megszerzéséhez. Máramarosszigeten is két magyar jutott be a tanácsba. Koltón, Sülelmeden és Erzsébetbányán 3, Felsőbányán 2, Szinérváralján, Misztótfaluban, Magyarláposon, Égerháton és Kővárremetén 1 tanácsost juttatott be a szövetség. Hosszúmezőn a polgármesteri szék mellett 5 tanácsosi helyet is szerzett az RMDSZ, az MPP-nek és az EMNP-nek 1–1 képviselője van. Beszterce-Naszód megyében 16 településen 26 tanácsosi mandátuma van az RMDSZ-nek. Besztercén, Magyarnemegyén, Felőrben, Apanagyfaluban, Mezőköbölkúton, Mezőörményesen, Tekében, Galacfalván, Nagysajóban, Sajónagyfaluban és Sajóudvarhelyen egy Bethlenben, Szentmátéban, Kékesen, Rettegen két tanácsos lett. Árpástón a polgármesteri tisztség megőrzése mellett hét tanácsosa van az RMDSZ-nek. A megyei önkormányzatba azonban ezúttal sem sikerült bejutni. Akárcsak Szeben megyében, ahol ellenben eggyel több helyi tanácsosi mandátumot mondhat magáénak a szövetség, hét településen 8-an képviselik a magyarságot. Medgyesen két, Balázstelkén, Bürkösön, Kiskapuson, Erzsébetvárosban, Vízaknán és Küküllőalmáson egy-egy RMDSZ-es szerzett tanácsosi mandátumot, utóbbi községben 19 szavazat hiányzott a másodikhoz. Brassó megyében is erősödött a magyar képviselet, a megyei tanácsba az eddigi kettő helyett három képviselőt sikerült bejuttatni, míg Brassóban sikerült megtartani a két tanácsosi helyet. Kovács Attila megyei elnök szerint Ürmösön, Alsórákoson és Apácán megőrizték a polgármesteri széket, míg Tatrangon száz vokson múlt, hogy nem lett magyar elöljáró. Itt egy másik magyar jelölt is indult függetlenként, aki 129 szavazatot kapott. A tanácsosi lista alakulása is a magyar–magyar versenyen múlott: az RMDSZ-nek 16 voks hiányzott a hatodik mandátum megszerzéséhez, a független magyar tanácsosjelölt 80-at kapott. A megyei elnök sikerként értékelte, hogy olyan szórványtelepüléseken is sikerült tanácsosi mandátumot szerezni, mint Halmágy és Botfalu, míg Kőhalomban egy helyett két tanácsosuk lett. Bodolán 27 év után három helyett négy magyar tanácsos tevékenykedhet a testületben. A magyarlakta települések közül Höltövény, Kóbor, Krizba, Kaca, Zsiberk, Homoród, Olthévíz, Szásztyúkos és Keresztvár tanácsában van magyar képviselő. Temes megyében 33 helyi tanácsosa lesz az RMDSZ-nek a következő négy évben, ebből kettő Temesváron, 3 pedig Zsombolyán. Halász Ferenc megyei elnök szerint Lugoson 13 szavazat hiányzott az egy mandátum elnyeréséhez, míg Dettán hiába érték el a küszöböt, nem jutottak be a tanácsba, ezért mindkét helységben kérték a szavazatok újraszámlálását. Igazfalván a polgármesteri szék mellett 2 tanácsosa lesz a szövetségnek, Végváron 4 segíti a magyar elöljáró munkáját. Óteleken, Újszentesen 3, Bálincon, Bégamonostoron, Kastélyon, Máriaföldén, Újváron 2, Gyéren, Fényen, Nagycsanádon, Tolvádon, Törökszákoson 1. Újmosnicán egy magyar tanácsos van, de utóbbi településen akár a második mandátum is meglehet, mondta a megyei elnök. Krónika (Kolozsvár) 2016. július 25.Jó pozíciókat szerzett az RMDSZ a Kolozs Megye TanácsábanA múlt héten fogadta el a Kolozs Megye Tanácsa a szakbizottságok összetételét. A szakbizottságok megalakulása után Balla Ferenc és Lőrinczi Zoltán elnöki tisztséget tölt be, míg Szőcs Endre titkárként tevékenykedik. Az RMDSZ frakció a Kolozs Megye Tanácsában a következő szakbizottságokban vesz részt: Deák Ferenc a jogi és az urbanisztika szakbizottság tagja, a gazdasági és pénzügyi szakbizottságban Szőcs Endre titkári minőségben fog tevékenykedni, Enyedi Tamás a vagyonkezelő szakbizottság érvényesülhet majd, Keizer Róbert az egészségügyi bizottság tagja, Balla Ferenc az oktatási szakbizottság elnökeként tevékenykedik, illetve Lőrinczi Zoltán a mezőgazdasági szakbizottság elnöke lett. „Összességében elmondhatom, hogy elégedett lehetünk a szakbizottságokban betöltött tisztségekkel. Két elnöki és egy titkári funkciót is szereztünk, annak érdekében, hogy az elkövetkezendő négy évben minél többet tehessünk Kolozs megyeért, a Kolozs megyei magyar közösségért” - mondta Deák Ferenc, a Kolozs megyei RMDSZ ügyvezető elnöke. maszol.ro 2016. július 26.Két RMDSZ-es bizottsági elnök a megyei tanácsbanMegalakultak a szakbizottságok a Kolozs Megyei Tanácsban. Az RMDSZ frakció a következő szakbizottságokban vesz részt: Deák Ferenc a jogi és az urbanisztika szakbizottság tagja, a gazdasági és pénzügyi szakbizottságban Szőcs Endre titkári minőségben fog tevékenykedni, Enyedi Tamás a vagyonkezelő szakbizottságban érvényesülhet majd, Keizer Róbert az egészségügyi bizottság tagja, Balla Ferenc az oktatási szakbizottság elnöki tisztségében tevékenykedik, Lőrinczi Zoltán pedig a mezőgazdasági szakbizottság elnöke lett. Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-21
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
